Rizs üzletág

Szerepe a cég tevékenységében

A rizs behozatala, forgalmazása az Estraco kft. megalakulásától fogva jelen van a cég tevékenységei között. Az egyéb élelmiszer import és export mellett az idők során egyre nagyobb részarányt képviselt a cég árbevételében és ma már egyértelműen a rizs termék forgalmazás és feldolgozás az Estraco kft. fő profilja és ez az üzletág adja a Társaság tevékenységének gerincét.

Termékek

Első áras termékek GFP márkajelzéssel

Első áras termékek ALOS márkajelzéssel

GFP prémium termékcsalád

Speciális termékek

• Bio rizs
• Bio rizs liszt

Import és disztribúció

A Társaság a behozott terméket nem csak saját maga dolgozza fel és értékesíti a GFP és ALOS márkanevei alatt, hanem kiterjedt vevőkörének is szállít. A vevők az Estraco által importált árut kiszerelik és/vagy feldolgozzák és saját termelői vagy kereskedői márkáik alatt forgalmazzák humán fogyasztásra vagy ipari célra.

Az import választékban megtalálhatóak a legkeresettebb rizs fajták:

• fehér hosszúszemű
• fehér kerekszemű
• parboiled (előgőzölt)
• barna
• jázmin
• basmati
• rizotto

Export

A rizs export tevékenységét 2014-ben indította el az Estraco, mely vad-, és biorizs kivitelt takar Európa különböző országaiba.

A Rizs története

A rizs az egyik legősibb kultúrnövények egyike. Őshazájában Délkelet-Ázsiában termesztése 5000 éves múltra tekint vissza. Kína és India népeinek már időszámításunk előtti 2000-2500 évvel ezelőtti vallásos szertartásaiban megbecsült élelmiszereként szerepelt.

Európában a rizs Görögországban jelent meg először, Nagy Sándor az Indus partjait elérő Kr.e. 320 történt ázsiai hadjáratait követően. A mór hódítás pedig – mintegy második bemutatkozásként - az ibériai félszigeten terjesztette el a rizst a nyolcadik században. A rizs akkoriban még ritka csemegének számított a királyi asztalokon. A rizstermesztés legelső bizonyítékát Európában a XIII. századtól Portugáliában találták és a termék termesztésének a portugál tengerészek által megnyitott Indiába vezető út adott újabb lendületet a késői XV. században. A rizs kétséget kizáróan Portugáliából terjedt Olaszországba, először a Nápolyi Királyságba, majd a Pó folyó völgyébe, ahol a termesztés véglegesen meghonosodott. Generációk során mindegyik régió megalkotta a saját kedvenc rizs receptjét, melynek jó példái: riz au gras a francia Camargue-ben, a sokfajta milánói rizottó Olaszországban és a valenciai paella Spanyolországban stb. A rizs így közreműködött a kezdetben nagyon elmaradott régiók gazdasági fejlődésében és a szocio-kulturális tradíciók létrejöttében, ami hozzájárult ezeknek a régióknak mai hírnevéhez.

Az európai rizstermesztés eredményeképp sor került a régóta barátságtalannak és egészségtelennek tekintett (nagy folyók deltái és hordalékos torkolatai) nagy vízhozamú területeinek lecsapolására.

A rizs meghonosítását jelentős előkészítési munkák előzték meg, mint egy pionír termény, mely átöblíti a talajt, előkészíti és alkalmassá teszi más termények termesztését (szőlő, egyéb gabonák). Ma a rizstermesztés fontos szerepet játszik a törékeny ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében és a biológiai gazdagságának fenntartásában.

Főbb rizs fajták

A világon négy fajta rizst termelnek és fogyasztanak nagyobb mennyiségben az alábbiak szerint

• Indica – főként trópusi és szubtrópusi régiókban terem és a rizs kereskedelem 75%-át adja.
• Japonica rizs – tipikusan olyan régiókban termesztik ahol hűvösebb a klíma, a világ rizs kereskedelemének több mint 10%-át teszi ki.
• Aromás rizs – elsősorban a thaiföldi jázmin és az indiai és pakisztáni basmati rizs fajtákat sorolják ide, a világ kereskedelmében betöltött szerepe több mint 10%. Ezeknek a fajtáknak az ára prémium szinten mozog.
• Glutinous (szétfövő, ragacsos) rizs – elsősorban Délkelet-Ázsiában termesztik és desszertek és az ünnepi ételek elkészítéséhez használják, mely kereskedelmi forgalma adja a maradék hányadot.

A rizs feldolgozása

Első lépés Paddy

A hántolatlan rizs az első feldolgozási lépés (cséplés és szárítás) után, ahol a mag/gabona még körül van véve a kemény, fás, kovasavas magburokkal. Az eljárásnak ezen a pontján az embrió még termőképes, ami miatt a mag/gabona vetésre alkalmas. Főzéshez azonban ebben az állapotban még nem használható.

Második lépés

Cargo- vagy barnarizs. A rizsmagot, ami rizskeményítőből és csírából áll, már meghántolták, azaz hengerek segítségével megszabadították a külső rétegtől a gabonát. (Ezt a lépést általában már az elején végrehajtják, mert az ezzel összefüggő volumencsökkenés kihat a szállítási/tárolási költségekre.) Az eljárás ezen szakaszában a rizsmag még mindig körül van véve az értékes ezüsthártyával.

Harmadik lépés

A barna rizs további feldolgozásának eredménye a fehér rizs (csiszolt rizs). A megmaradt szennyeződések („idegen testek“) első tisztítása után kiválogatják a rizst szélesség, vastagság és egyéb tulajdonságok alapján és megcsiszolják, ami által az ezüsthártyát is eltávolítják.

Parboiling (előgőzölés) – eljárás

A Parboiling-eljárás mindenekelőtt abból áll, hogy a hántolatlan rizstől egy vákuum tartályban elvonják a levegőt. A rizst azután langyos vízbe helyezik, hogy kioldják az ezüsthártyában és a csírában található tápanyagokat és vitaminokat. Ezután a kioldott tápanyagokat magasnyomással a rizsmag belsejébe sajtolják. Ekkor gőznyomás alatt megerősítik a rizskeményítőt a gabona felületén, azért hogy egy takaró keletkezzen, ami visszatartja a rizsmagban lévő tápanyagokat. Ezután kiszárítják a rizst.

A parboiled - rizsnek majdnem ugyanolyan tápértéke van, mint a barna rizsnek. Halvány sárgás színe van, de hófehér lesz megfőzve és hosszabb főzési idő esetén sem lesz pépes.

A rizs minőség meghatározás és a vevő igények

A rizs minőségének a meghatározó elemeit az Európai Bizottság a 1785/2003 „Regulation on the common organisation of the market in rice” nevű, ill. számú rendeletében határozta meg. A minőséget meghatározó főbb kitételek a termék formájára, színére vonatkoznak. További fontos elemek a hántolási minőség, a főzési és feldolgozási tulajdonságok. A szabályozás a szemek hosszúságát (L) ill. a hosszúság/szélességet (L/W) arányt illetően 4 kategóriát különböztet meg az alábbiak szerint:

• Hosszú A : L>6,0 mm, L/W<2,1-3,0
• Hosszú B : L>6,0 mm, L/W=3,0li>
• Közepes: L>5,2 mm, L/W<3,0
• Rövid: L<5,2 mm, L/W<2,0

Az Európában termesztett rizs fajták főleg a Japonica csoportba tartoznak, kezdetben összekapcsolva a kerek és közepesen hosszú szemekkel, amelyek elkészítve ragadósak lesznek. A helyi speciális fajták nagyon népszerűek a helyi piacokon különösen, ha ezeknek az eredetét összekötik a helyi sajátosságokkal, a környezetbarát begyűjtési és feldolgozási gyakorlattal. Mindazonáltal a hosszúszemű Indica fajtájú rizs, valamint az egzotikus Basmati, Jázmin és bio rizsre a kereslet gyorsan évi 6%-kal nő Európában.

Rizs termesztő régiók/országok, fogyasztás

Világ

Rizs termesztő országok

Az egy főre eső rizs átlag fogyasztása világ/Ázsia

A világ rizsfogyasztása folyamatosan nő, melynek felét Kína és India adja.

Európa

Bár Európában nem alapvető élelmiszer és még csak nem is tekinthető főbb terménynek a rizs mégis van egy fontos szoció-kultúrális és ökológiai jelentősége számos európai mediterrán országban.

Az egy főre jutó éves hántolt rizs fogyasztás a nem rizs termesztő Észak-európai 3,5-5,5 kg-tól a Dél-európai 6-18 kg-ig terjed. Az összes rizs termesztó terület az Európai Uniós tagországokban 450.000 ha-t tesz ki és az átlag éves termelés nagysága cca 3,1 millió tonna paddy (hántolatlan) rizs. Az éves átlagos rizs import 1,1 millió tonna, azaz 70%-ban az EU önellátó. Az EU termelés 80%-át Olaszország és Spanyolország adja, 12%-ot Görögország, míg a fennmaradó mennyiség Franciaországban, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon terem. Az EU-n kívül Oroszországban is jelentős a termőterület nagysága (120.000 ha a krasznodari régióban és 50.000 ha a Távol-keleti Vlagyivosztok környékén) csakúgy mint Ukrajnában (25.000 ha). A fogyasztók rizs fogyasztásának szándéka a közeljövőben szoros összefüggésben lesz a rizs következő négy tulajdonságainak jellemzőivel, mint az íz, egészségesség, alacsony kalóriatartalom és különlegesség.

Forrás: Ricepedia 2015

Magyarország

A rizs magyarországi megjelenése a török hódoltság idejére tehető. A török hódoltság után az 1700 évek közepén olasz betelepülők a Bánságban kezdték meg a rizstermesztést. 1880-ban a Bácskában éledt újjá a rizs termesztése. A rizstermesztéssel kapcsolatos kísérletek 1933-ban kezdődtek Szegeden és a nagyüzemi termelés kidolgozása a 30-as évek végére történt meg.

1950-1970 között 50.000 hektáron folyt a rizstermesztés Magyarországon, mely azonban 1970 után fokozatosan csökkent.

2004-es EU csatlakozáskor az Unió 3222 ha-t hagyott jóvá támogatott rizstermesztési területként. Jelenleg ez sincs kihasználva. Ma 3.000 hektáron termesztenek rizst, mely a hazai igény 20%-át fedezi. A magyarországi rizs termesztésének korlátai:

• a rizstermesztési területek északi határán vagyunk - a hozamok nem érik el a déli területek átlagait
• az EU 15 tagjai hektáronként 1200-1500 € támogatást kapnak, míg a magyar termelők csak 300-400 €-t
• fejlesztéseknek magas a beruházás igénye

Jelenleg Magyarországon Békés, Csárdaszállás és Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Szarvas, Mezőtúr és Kisújszállás határában találkozhatunk működő rizstelepekkel.

Tekintettel arra, hogy a hazai fogyasztás 45.000 to körül mozog a termelés pedig csak 8.000-10.000 to az importra szükség van.

A magyarországi rizs termőterületek és hozam alakulása

Fogyasztás